A Népliget Budapest legnagyobb közparkja.

A Népliget Budapest legnagyobb közparkja, a X. kerületben, a VIII. és a IX. kerület határán. A parkot az 1860-as években alakították ki Sárkány József városi tanácsos indítványára, végleges méretét 1942-ben érte el. Fás, virágos, pázsitos pihenőhely belső sétányokkal, szobrokkal, emlékművekkel 129 hektáron.

A park területe teljes egészében Budapest X. kerületében van, noha a délkeleti szegletétől kevesebb mint száz méterre lévő Groupama Aréna, a Ferencvárosi TC stadionja miatt sokan a IX. kerülethez és azon belül is a Ferencvároshoz tartozónak vélik.

A kőbányai futóhomok megkötésére 1855-ben akácfákkal kezdték beültetni a poros területet. 1868-ban született meg a terv egy park létrehozására az Üllői út mellett. Utat építettek, fákat ültettek, kijelölték a nép szórakoztatására szolgáló területeket. Itt azelőtt homokbánya, majd szeméttelep volt. 1870-ben platánfákat, hársakat, amerikai kőriseket, juharfákat ültettek, s ezzel létrejött a parknak a ma is látható, sajátos hangulata.

Az 1910-es évektől kezdve a Mutatványos tér volt a Népliget egyik legnépszerűbb része. Komplett vigalmi negyed, ahol gyorsan megszülettek a színesre festett, lampionnal díszített szórakozóhelyek: volt mozi, vendéglők, dodzsem, cirkusz, céllövölde, barlangvasút, kör- és hajóhinta. Itt állt Kemény Henrik Bábszínháza és Közép-Európa legnagyobb és leghosszabb hullámvasútja is, „A Kárpátoktól az Adriáig” szlogennel.

A Magyarországi Tanácsköztársaság idején a parkban nagyszabású játszótereket alakítottak ki.

A Planetárium, forrás: Hunyadym / Wikimedia Commons

1933 és 1935 között a Népligetet újraformálták. A Magyar-Lengyel Egyesület kezdeményezésére 1935-ben jelölték ki a parkban a Lengyel Sétány útvonalát, s állították fel a Lengyel légionisták emlékművét, Pankotai Farkas Béla szobrász alkotását. A parképítés mellett a MÁVAG háromkilométeres próbapályát épített ide kipróbálni a frissen elkészült mozdonyait. A Népligetet, amelynek beceneve a pesti szlengben a "Nepcsi" volt, a tehetősebb polgárok Városligetével szemben, annak idején inkább a munkásosztály látogatta.

Az első, 1936-os futamra kiépített sétányokon 1972-ig rendeztek autó- és motorversenyeket. A széles, kanyargós sétányok ezután a tanulóvezetők kedvelt gyakorlóterepévé váltak.

A park 1942-ben érte el mai méretét. Ekkor kezdték meg az Budapesti Elektromos Művek népligeti alállomásának építését, amelyet 1965-ben tovább bővítettek. A körvasút töltése mentén a harmincas években létesült BSZKRT próbapályát 1947-ben kötötték össze a Ganz-MÁVAG gyártelepével. (Különlegessége a keskeny, a normál és széles nyomtáv volt egy vágányban.) 1946-ban már rendszeresen itt rendezték majálisaikat a környék nagyobb ipari üzemei. A Kőbányai Egészségház (Szakorvosi Rendelőintézet) 1949-ben nyílt meg, majd 1975-ben bővül új épülettel. 1952-től számolták fel a mutatványos telepet.

A Népligetben található az 1977-ben megnyitott és 2017-ben bezárt Planetárium is, amelynek 23 m átmérőjű kupolájában csillagászati előadásokat és pop- illetve klasszikus zenével kísért lézerbemutatókat tartottak.

A park névtelen útjait az 1980-as években főleg magyar botanikusokról és a Főkert régi főkertészeiről nevezték el, pl. Degen Árpád sétány, Borbás Vince sétány, Domokos János sétány, Andreánszky Gábor sétány, Ilsemann Keresztély sétány, Simonkai Lajos sétány, Schilberszky Károly sétány, Trautmann Róbert sétány, Räde Károly sétány, Radó Rezső körönd stb., de sétányt neveztek el a Népligetben Dr. Gecse Albertről (1917–2004), a Kőbányai Helytörténeti Gyűjtemény egyik alapítójáról, Lechner Ödönről, Feszl Frigyesről, Hell Miksáról, Márkus József (1852–1915) polgármesterről és Carl von Linnéről.

A Népligetben található az 1987-ben megnyitott Jurta Színház, amely társulatának (Magyar Színkör) egy évvel későbbi feloszlását követően a rendszerváltás egyik kitüntetett helyszíne lett, ahol politikai gyűléseket tartottak.

1991-től 2008. július 17-ig működött a Jurta Színház épületben az E-Klub, amelynek helyére, még ugyanabban az évben, a Diesel Club költözött be. Az épület alsó szintjén 1997-től néhány évig működött a Láthatatlan Kiállítás. Az épületet és udvarát ismételten átépítették, a Láthatatlan Kiállítást 2013 körül új helyre költöztették. Azóta kizárólagosan éjszakai szórakozóhelyként, Liget Club néven üzemel.

A 2015. júliusi vihar pusztítása, forrás: Livvyfan / Wikimedia Commons

A 2015. július 8-án Kőbányán is átvonult erős vihar következtében a Népligetben tucatjával dőltek ki a fák és szakadtak le ágak. A Főkert Nonprofit Zrt. a balesetveszély miatt pár hétre lezárta a parkot a károk felszámolásáig. A Főkert becslése szerint a helyreállítási munkálatok költsége a több tízmillió forintot is elérheti.

Az értékes nővény- és állatvilágú, szebb napokat látott parkot a hajdani 100 helyett ma már mindössze nyolc hivatásos kertész gondozza. Munkájukat időnként önkéntesek segítik.

Forrás:

wikipedia

Felső kép: Czimmy / Wikimedia Commons